Várjuk Jankababát. Bármikor érkezhet... ebben a helyzetben az a mélységesen szarkasztikus, hogy nem is olyan régen eszünkbe sem jutott, hogy ilyenkor még VÁRUNK, nem pedig ITT LESZ... Amikor a legrosszabbra készülünk, akkor fel sem vetődik a normalitásnak mégcsak a lehetősége sem. Elmagyarázni nem tudom, mint ahogy sok mást sem, de értem és érzem. Nagyon nehéz. Bízom benne, hogy minden egyes pillanatot át fogok élni, meg fogok élni ezúttal.
Pillanatok. Érzések. Emberek. Tekintetek. Érintések. Ezek maradnak meg örökre. Ebből táplálkozunk. Ezekből gyártunk emlékeket. Semmit nem felejtek - éppen ezért, hisz ez éltet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése