Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers

2012. február 24., péntek

Telve érzésekkel



Ez már Benemosoly. Az enyém. Épp egy héttel a műtét után. Amiből, úgy tűnik, még lábadozunk. Először is, minden rendben ment eddig is - ezután is így lesz. Olykor elmerengek azon, hogy 'mikor lesz könnyebb?' Tudjátok, könnyebb a gyerekekkel (bánni), könnyebb beszélgetni, könnyebb - amikor betegek. Aztán rá kell döbbennem mindannyiszor, hogy sosem. Ez maga az élet. Ezek a buktatók, az akadályok, amiken át kell evickélnünk, avagy ugrálnunk...

Bene második hete szedi az antibiotikumot. Úgy tűnik, hogy már bronchitisnél jár. Múlt héten végig küzdött szegény gyerek a folyamatos köhögéssel, a gyengeség és a mérhetetlen sok trutyi miatt a hányással... Mostanra ez mind szűnőben. (Egyébként, mielőtt idevetődne a sok-sok kérdőjel, magamat is nyugtatva: a gyerek már nagyon rossz fizikális állapotban került műtőasztalra. Kiváltó ok megszüntetve, de idő kell a tisztulásra. Abból pedig van.) Nehéz ezt látni, elfogadni, még nehezebb elfogadtatni. Mert bár természetesen igazán hamar összeszedte magát műtét után, azt ő maga is észleli, hogy nincs jól. Egyrészt elege van. Másrészt dühös, csalódott. Emiatt én sokszorosan felelősnek érzem magamat. Hisz mit mond egy anya a gyermekének a műtét előtt?! Azt természetesen, hogy minden rendben lesz utána. Azt, hogy mindezen azért kell keresztül mennie, hogy kevesebbet legyen beteg, hogy ne legyen annyira beteg. Most mégis az.

Tegnap a mostanában szokásosnál is jobban megijesztett. Megpróbáltam két nyugodt pillanatában (elalvás előtt) megkérdezni arról, mit érez. Elmondtam neki, hogy lehet mérges. Akár rám is. Én akkor is szeretem. Elhiszem, hogy csalódott amiatt, hogy most is, még mindig beteg... és akkor rám emelte hatalmas szemeit, és annyit mondott:
- ... csak attól félek, hogy sosem gyógyulok meg.

Nos, ilyenkor kell még türelmesebbnek lennem. Amiből igen kevés van. Tekintve, hogy Jankusban is tombol a náthavírus, gyakorlatilag az is műtét óta. Köhögés, amiről szeretném hinni, hogy javulóban - hasmenés. Miegymás.

Nagy levegő. Nemsokára túlleszünk. A nap végülis süt:-)))

Nincsenek megjegyzések:

Amit az elmúlt időszakban olvastam és szerettem...

  • Adler, Elizabeth: Találkozzunk Provence-ban!
  • Ahern, Cecelia: Ahol a szivárvány véget ér
  • Ahern, Cecelia: Ajándék
  • Ahern, Cecelia: Ui.: Szeretlek
  • Binchy, Maeve: Változások éve
  • Coelho, Paulo: Az alkimista
  • Coelho, Paulo: Veronika meg akar halni
  • Conroy, Pat: Hullámok hercege
  • Cunningham, Michael: Otthon a világ végén
  • Hill, Melissa: Érted bármit!
  • Kirn, Walter: Egek ura
  • Mansell, Jill: Újrakezdés
  • Martin, Charles: Ahol a folyó véget ér
  • McCullough, Colleen: Tövismadarak
  • Montefiore, Santa: Az ombufa árnyékában 1-2.
  • Musso, Guillaume: ...és azután
  • Musso, Guillaume: Ott leszel?
  • Musso, Guillaume: Visszajövök érted
  • North, Freya: Mindent anyánkról
  • North, Freya: Szerelmi titkok
  • North, Freya: Szerelmi titkok
  • Picoult, Jodi: A nővérem húga
  • Picoult, Jodi: Házirend
  • Picoult, Jodi: Szívtől szívig
  • Picoult, Jodi: Tizenkilenc perc
  • Picoult, Jodi: Törékeny
  • Pilcher, Robin: Újrakezdés
  • Pilcher, Rosamunde: Kagylókeresők
  • Pilcher, Rosamunde: Más szemmel
  • Pilcher, Rosamunde: Téli napforduló
  • Sparks, Nicholas: A leghosszabb út
  • Sparks, Nicholas: Az utolsó dal
  • Sparks, Nicholas: Eltékozolt évek
  • Sparks, Nicholas: Mindig van holnap
  • Sparks, Nicholas: Válaszúton
  • Sparks, Nicholas: Éjjel a parton
  • Szabó Magda: Az ajtó
  • Vass Virág: Vulévu
  • Wass Albert: Elvész a nyom