Egy pár perccel ezelőtt érkezett egy kézbesítő Ember, az ovitól hozott egy borítékot. Halljuk most már innen-onnan, hogy az ovis felvételikről tájékoztatás érkezett, nekünk ezidáig semmi. Most viszont értesítés, hogy Benci hivatalosan is ovis lett. Agyrém, hogy úgy bőgök ezen, mintha legalábbis behívót kapott volna, és mennie kéne harcolni. Egy cseppet igazságtalannak gondolom mindazt, amit érzek - azokkal szemben, akik már jóval korábban oviba íratták (kényszerből avagy nem) csemetéjüket. Bene gyakorlatilag majdnem 5 lesz, mire megkezdi az oviba járást. Huh! Nem kő esett le a szívemről, sokkal inkább érzem, hogy innen már tényleg nem tudom megfordítani a dolgokat. Nemsokára érettségizik, elköltözik, megnősül... Én meg bőgök. Szánalmas vagyok:-)
Küzdünk a mindennapokkal egyébként. Janka hisztirohamai minden várakozást felülmúlnak, most már minden nap idekívánom Jo Frostot, a Szuperdadát. Olykor kétségbeesve, olykor dühösen, tehetetlenül állok a kislányommal szemben, nem tudok mit kezdeni vele. Már csak azon imádkozom, hogy nagy kárt ne tegyen magában. Kétségkívül kénytelen lesz úgy felnőni, hogy nem simogathat döglött sünit, nem nyalogathat utcán talált csokis papírt, és nem tolhatja haza a dm-ből a bevásárlókocsit. Áááááááá.
Én pedig lovazok ismét egy ideje. Nagyon élvezem, és érzem a fejlődést is magamban. Legalább ebben az irányban. Talán egyszer elindulok egy díjlovas versenyen - senior kategóriában:-)
Többnyire mesés. Még mindig nem cserélném semmiért.
9 megjegyzés:
Jankán most felülkerekedtek a koboldvonások:-)) Amúgy ismerős, amikor egyszerre tudnád falhoz kenni idegből, meg hülyére röhögni magad azon, ahogy előadja magát.
Nálunk Lili volt a keményebb hisztiző, úgyhogy Zalánnakcsak anynit szoktam mondani: túléltem a nővéred hisztikorszakát, te sem fogsz ki rajtam. :-)))) Erre ő visszaordít, hogy "de!!!"
Ja, tavaly hasonló cipőben jártam, hátha felvidít a sorsközösség.:-)) http://lilizazi.blogspot.com/2010/05/kezikonyv-ifju-hiszterikaknak.html
Lili is hisztis volt/ es meg mindig az neha/. Amikor kisebb volt, kb. Janka koru, nem vettuk eszre egyszer, hogy a keze beszorult a gyerekules es az ajto koze, mert mindenegyes alkalommal, mikor beraktuk a kocsiba mindig vinyitott valamiert.
Oviban nekem nincs tanacsom, mindketto 2-3 eves kora kezdte a kozosseget ( Lilinek meg korabban is jobb lett volna, mert annyira unta magat otthon) szoval ebben nincs tapasztalatom, de az osztonom azt sugja, hogy mivel relative keson megy kozossegbe Bene, ezert probald meg a leheto legtermeszetesebben kezelni elotte, mert akkor o is gorcsos lesz.
Dehogy a legfontosabbat ne felejtsem: Imadom a lanyod hajat! Lehet, hogy o utalni fogja, ha felno, de szerintem gyonyoru.
Pusz, Judit
p.s.Melyik iranyba koltoztetek, pontos hely meghatarozas nelkul?
Edi, írtam odaát is: ez óriási. Jellemző vonások, abszolút tipikus viselkedésformák, és persze igények... Olykor már én magam érzem azt, hogy lassan átbillenek bipolárisba, ha ezt huzamosabb ideig így kell csinálnom:-O
Judit, Ferihegytől nem messze:-) Remek hely, mintha évtizedekre pottyantunk volna Budapesttől, illetve mindentől, amit ott nem szerettünk... ti még mindig a távolban?
...és köszönöm, hogy folyamatosan jársz erre. Nem találom a blogodat mostanság:-(
Köszönöm az együttérzést, tkp folyamatosan aggódom én is olyasmin, hogy soha semmi komolyabb kár ne érje a csajost a hatalmas parádék közepette. Mert elképesztő. És kitartó. Amit Benedekről írtál, próbálom. Okos, ügyes nagyfiú. Iszonyat büszkék vagyunk rá... és tegnap óta nincs pótkerék a biciklin:-)))
Mi is "arrafele" lakunk, ha hazamegyunk, Rákoscsaba, Pecel hataraban.
Azt a blogot elraktam pihenni, kicsit atgondolni, mit is akarok irni, kinek is. Alapvetoen rogziteni akarok dolgokat, hogy ne tunjenek a semmibe az itt toltott hetkoznapok, mivel nem lesz rokonsag, aki majd felemlegeti Nekik. A nyilt blogban mindig volt egy kicsi izzadtsag szag, modorossag: talan nem vagyok eleg extrovertalt...Talan irnek tobbet a munkamrol, az itteni tarsadalmi furcsasagokrol, azt meg jobban megtehtem, ha csak privat, bar februar ota nem irtam es azota merengek ezen. Szivesen kuldok Neked hozzaferest, hatha neki duralom magam az elmult 4 honapnak:-).
Gratulalok a ketkerekezeshez, az nem semmi 4 és fel evesen!
Köszönöm, Judit, ha küldesz hozzáférést... szívesen olvasnék a munkádról, főleg ott. Nehézségekről, másságokról, visszásságokról.
Amit a modorosságról írtál, értelek. Én sem szívesen tárom fel a mindennapokat, inkább mélyebb gondolatokat hozok felszínre. Magamnak. A gyerekeknek. Másként nem tudnám elmondani. Emellett tudom, hogy sokan, nagyon sokan olvassák a blogomat, olyanok is, akiket nem is biztos, hogy bármilyen szinten beengednék (még) valaha az életembe. Úgyhogy olykor persze bemászik egy-egy jelzésértékű megnyilvánulás. (Ezt Edi barátnőm tudja és érti.)
Ha erre jártok, ugorjatok el Gyömrőre:-)
Ha irsz egy email cimet, kuldok hozzaferest.:-)
J.
Jól van...
pusziM.
Megjegyzés küldése