
Eni2 az én barátnőm. Nem ovis haverság ez, egyetemen jöttünk össze, és még csak nem is a kezdet kezdetén. Én épp aktuális (sorrendben a negyedik) albérletemből buszoztam suliba aznap először, Eni2 pedig a villamosról intett át - csatlakoztam. Ezután minden nap együtt rázkódtunk a 49esen, majd kékmetrón, és 50es vilin. Szoros együttműködésben (haha) készültünk a vizsgákra, majd együtt írtuk a szakdogát. És persze nem egyszer bepezsgőztünk (kékhungária), illetve közösen éltünk át egy vodkamartinis estét is, ami nekem igen emlékezetesre sikeredett;-))) Másik emlékezetes közös élményünk egy agárdi hétvége többedmagunkkal. Tény, hogy nem 23-24 évesek módjára viselkedtünk, sokkal inkább tűntünk ovis csoportnak. Eni mindig sokkal eltökéltebb, elszántabb volt célok tekintetében, mint én. Hozzáment kanadai-Benhez, majd nem sokkal ezután, ki is vándoroltak Kanadába.
Enit 4 évvel ezelőtt láttam utoljára. Akkor voltak itthon, nekem 36 hetes Benepocakom volt. Igen, Benedek nevét valahol Bennek tulajdonítom. (Ja, és valamilyen szinten Férj beszerzésében is szerepe van Eninek - igazság része:-D) Dobozolás közben egy egész napot együtt tölthettünk Enivel - most már négyesben: a két gyermekem, és mi-két-lökött. A legnagyszerűbb az volt, hogy sehol nincs az elmúlt négy év. Ugyanolyan volt, mint máskor. Úgyhogy maradunk ugyanúgy. Imádom.





1 megjegyzés:
Ú, a Kék Hungária ütött. :-D
Megjegyzés küldése